Hőhidak értelmezése

Hőhídnak nevezzük a határoló-szerkezetek azon helyeit, ahol többdimenziós hőáramlás és hőmérséklet-eloszlás alakul ki.

Hőmérséklet különbség hatására hőáram indul a szerkezetben a meleg helyről a hideg felé. Az áramlás mindig a legkisebb ellenállású utat választja. Homogén szerkezetnél ez egydimenziós alakot ölt, mert mindenhol azonos ellenállás alakul ki. Nem homogén esetben, vagy ha a geometria nem egyenletes, akkor a hőáramok nem egyenletesen haladnak, hanem a kis ellenállású részen besűrűsödnek, több dimenzióssá válnak.

Többdimenziós áramlás alakul ki akkor is, ha a két találkozó szakasz „k” tényezője megegyezik, hiszen esetünkben a hőszigetelés megkerülésével elképzelhető kisebb ellenállású út, mint az egyenes.

Kialakulás:

• Geometriai formától

• Különböző hővezetési tényezőjű anyagok nem párhuzamos rétegek formájában való alkalmazása során.

• Felületi hőmérséklet egyenetlen eloszlása miatt: pl. hőátadási tényező változása, ha egy bútor a fal elé van tolva.

• Előző hatások kombinációja

Ezeknek megfelelően hőhídmentes szerkezet nem létezik.

Hőhidak számítása:

A számítás többdimenziós esetben bonyolult művelet. Ezért a gyakorlat főképp közelítő eljárásokat alkalmaz.

• Energetikai számításnál vonalmenti hőátbocsátási tényezővel számolunk, ami megadja mekkora többletveszteséget okoz a hőhíd a normál felület leadásán felül.

• Állagvédelemnél hőhídkatalógust alkalmazhatunk. Leírja, hogy egy adott csomópontra milyen hőmérséklet-eloszlás alakul ki.