Lakásunk olyan akár egy ostromlott vár.

Csak akkor figyelünk fel rá, mikor vesztésre állunk: gyanús folt a falon, kellemetlen szag, kisebb-nagyobb értékcsökkenés az ingatlanban, vagy betegség tünete jelentkezik. Ne várjuk meg, amíg késő! Ismerjük meg a „várunk” gyenge pontjait. Vértezzük fel magunkat ismeretekkel, így nem becsüljük alá és nem is értékeljük túl a problémát.

Cikkünkben a legújabb tudományos kutatások alapján gyűjtöttük össze javaslatainkat. Hol várható a mikróbák támadása, és hogyan védekezzünk ellene? Hogy ezt lássuk, induljuk el egy különös, képzeletbeli kirándulásra, a milliméter századrészére zsugorodva, és haladjunk át a lakásunkon helyiségről helyiségre. Nézzünk szét, mi zajlik körülöttünk!

Az előszobában: pollenek, spórák, por

Kezdjük az előszobában. Mikroszkópikus sétánkon legelőször a színes, változatos alakú porszemcsék kavalkádja tűnik a szemünkbe. A padlón, a bejárati ajtó és az ablakok mentén talajszemcsékbe, pollenszemekbe és gombaspórákba botlunk, amiket mi hurcoltunk be a cipőkön és a ruhákon. Most láthatjuk, milyen sokféle anyagból áll az, amit mi egyszerűen csak „pornak” neveztünk.

Nagy különbség van az egyes helyiségek, lakások pora között. A hálószobában toll és gyapjúszálak, míg a konyhában keményítőszemcsék alkotják a por nagy részét. Van lakás, ahol a por csupán textilszálakból áll, és ez, bár nagyon látványos, az egészségre nem jelent veszélyt. Könnyen megszabadulhatunk tőle, ha lecseréljük a vastag frottír törülközőket, fürdőköpenyeket, kárpitokat más típusú, kevesebb szálat „termelő” anyagokra. Azzal is látványos eredmény érhetünk el, ha szárítógépet használunk, mely nem engedi a lakásban szétszállni a textilszál-töredékeket.

Azonban a házipor másféle is lehet: allergéneket vagy méreganyagokat tartalmazó spórák is alkothatják. Ilyenkor nedves portörlés javasolt, melynek során környezetkímélő felületfertőtlenítő szereket is be kell vetnünk.

Fürdőszoba: gombák, liszteske, csatornalégy lárvák

De folytassuk a kirándulásunkat. Az előszobából térjünk be egyből a fürdőszobába kezet mosni. Itt rögtön a legnagyobb harc kellős közepébe csöppenünk: a nedves törülközőkből, felmosóból áradó szag a baktériumok robbanásszerű szaporodására utal, aztán ott van az átnedvesedett és penészgombáktól átszőtt por a szekrények mögött és a mosógép csövein, a fogkefetartóban összegyűlt vízben a csatornalegyek (Psychoda) lárvái, amott meg sietve iszkol a fürdőszobaszőnyeg alá egy ezüsthalacskára emlékeztető rovar, a liszteske (Lepisma). A lefolyóban az antibiotikum tartalmú szappan meggondolatlan, túlzásba vitt használata miatt multirezisztens (egyszerre többféle antibiotikumnak is ellenálló) kórokozó gombák, fuzáriumok telepedtek meg. A zuhanyrózsában pangó vízben pedig bevetésre vár egy kisebb, de annál ütőképesebb Legionella csapat.

És most csak egy átlagos fürdőszobáról beszélünk, ahol néha a szekrény alá folyik a kiloccsant a víz, vízkő rakódott le a szájzuhany csövecskéiben, a törülközőt és a fürdőszobaszőnyeget elfelejtik kivinni száradni, a fürdés után a kád sziloplaszt tömítéseit nem törlik szárazra, nem engedik ki a pangó vizet a csapból, és a kelleténél ritkábban szellőztetnek.

Jacuzzi: endotoxin sokk

Ha adunk a kényelemre és a luxusra, a jacuzzik és a hidromasszázs kádak további mikrobaforrást rejtenek. A pezsgőfürdő légbuborékai a csövekből a levegőbe nyomják a penészspórákat. Előfordulhat még az is, hogy a vízforgató rendszer csöveiben kialakuló baktériumlepedékből annyi méreg jut a szervezetbe, hogy az önfeledt ejtőzés hirtelen rosszulléttel, szédüléssel, ekcémával végződik. A mérgek ugyanis endotoxin sokkot okoznak. Ha ilyen tüneteket észlelünk, érdemes szakemberhez fordulni, aki elvégzi a jacuzzi mikrobiológiai vizsgálatát, s ennek alapján eredményesen elvégezhető a fertőtlenítés.

Konyha: coli, fekete élesztőgombák

A fürdőszoba látványától még kissé szédelegve betérünk a konyhába, de nem is sejtjük, hogy itt lapul a lakásban található „legveszélyesebb biológiai fegyver”: a mosogatószivacs. Az állandóan nedves és ételmaradékokkal dúsított szivacs a mikróbák eldorádója, a mikrobiológusok még coli baktériumot is mutattak ki belőle. Pedig még eldobni sem kellene, elég, ha hagyjuk kiszáradni, máris megtizedeljük a hadinépet.

Annak is fennáll a veszélye, hogy a mosogatógépben a hőhatásnak és a vegyszerterhelésnek ellenálló fekete élesztőgombák, Exophiala-fajok szaporodnak el. Még a tisztán csillogó, elmosott edényre is jócskán jut belőlük. Ha nincs mosogatógépünk, azért ne legyen hiányérzetünk, ezeket a gombákat a mosógépben is megtalálhatjuk, főként a tömítéseken, és az adagolótartályában érzik jól magukat.